Nos, kedves olvasók, ma munkánk egy olyan részéhez érkeztünk, ami csak mesélve vidám, átélve annyira nem. Ezek azok a történetek, amik a fogyasztói türelmetlenség mintaképei. És ezeket sajnos mi átéljük, megéljük és a bőrünkön érezzük...
Nem azért, hogy sajnáljanak minket, vagy bármi hasonló. Egyszerűen a velünk történteket is meg kell osztanunk valakivel, valakikkel. Hisz minek is érnek atrocitások. Persze ilyenkor a fogyasztók azt mondják, hogy szabad országban élünk, nekik joguk van a véleményükhöz. ami igaz is. Csak azt felejtik el, ohgy egy fogyasztóvédőnek is joga van a magánéletéhez, joga van a személyiségi jogainak tiszteletben tartásához, joga van pihenni, és joga van olykor nem nyilatkozni.... És ki védi meg iylenkor a fogyasztóvédőket?! Hát, egyenlőre senki, de lássuk a történeteket....
Az első vicces-mókás
Nagyjából az első munkahetemen sikerült egy nagyon pozitív történetet" megélni. Bejött egy idősödő bácsi, akinek szomszádjogi vitája volt: aláírja-e a szomszéd a papírt vagy sem, kell-e neki ezért fizetnie vagy sem. Az eset nem volt túl bonyolult, elmondtam a bácsinak, hogy mit kellene csinálnia. Kb. 1,5 órát ült az irodámban, egy istenért nem akart hazamenni (pedig nyár volt, szóval még azt sem mondhatom, ohgy melegedni jött be, mert nyár volt, és nem a hidegebb verzióból...). Egy idő után így szólt:
"Szép és jó, amit elmondott, Kisasszony. Gond volna, ha ugyanezt egy idősebb és lehetőleg férfi kollégája mondaná el. Maga olyan kis fiatal..."
Kész... Ez volt, amire a legkevésbé számítottam. Szívem szerint a föld alá süllyedtem volna. Persze ehhez képest, sikerült mosolyognom, és azt mondanom neki, hogy összesen 2 férfikollégám van: az egyik Bécsben, a másik kórházban, vagy megteszi neki amit én mondok, vagy nem tudok többet segíteni...
Ő is rossz szájízzel távozott, én meg rossz érzéssel folytattam a munkát... Magyarország, XXI. század, társadalmi egyenjogúság, és előítéletektől való mentesség....
A második vicces-mókás
Szintén naivaként sikerült belefutnom egy érdekes telefonhívásba. Közmű, elektromos áram kikapcsolása nem fizetés miatt (a DÉMÁSZnak sikerült ezt véghez vinnie, teljesen jogosan). A hívó dühös, és részeg. Nem kicsit, nagyon. És egyre türelmetlenebb. Kérdezgetem, hogy fizetett-e rendesen, vagy mi hogy... Nem fizetett. Akkor nem nagyon van, mit tenni...
És a válasz botor kijelentésemre: "Maga büdös Francia bérencqva...Maga is a szolgáltatót védi...." Majd köpött egyet (telefonon keresztül- jól kitolt velem, vsz visszakapta arcba az egészet...), és eldobta a telefont (ismét kitolt velem, végül is az én telefonom esett szét...)...
Az édes Karácsony
